Mi az izomláz?

„Az izmok fájdalmas gyulladása, ami főként megerőltető izomtevékenység másnapján keletkezik, s néhány napig tart” (Prof. Dr. Pavlik Gábor definíciója)

Milyen tünetek jelentkeznek?

Az gyulladás következtében az érintett testrész duzzanata, fájdalma, enyhén megemelkedett hőmérséklete, fokozott tónusa, mozgásterének beszűkülése jellemző. 

Mi okozza?

Több oka is lehet. A legismertebb ok az anaerob edzés következtében felszaporodó tejsav. Ilyenkor az izmok kedvezőtlen oxigén-ellátottsága miatt a glukóz tökéletlen égése megy végbe, melynek terméke a laktát (disszociált tejsav). Ennek felszaporodása ingerli az idegvégződéseket, s gyulladást kelt, a róla leszakadó hidrogénion pedig acidózis (savasodás) irányába tolja el a vér pH-értékét, ezzel kiváltva fáradásunkat. Ez azonban nem ez az egyetlen ok, ami miatt izomlázat észlelhetünk. Mikrotraumák következtében is kialakulhat. Hosszútávfutás alkalmával is bekövetkezhet, mikor aerob oxidáció zajlik a szervezetben, s a glükóz égése tökéletes, vagyis széndioxid és víz keletkezik belőle, s mellette tejsav egyáltalán nem. Ilyenkor az izmok miofibrillumainak, azaz pici szálacskáinak a sérülése áll a háttérben. Ez leggyakrabban akkor jön létre, ha betonon, s nem megfelelő lábbeliben, vagy túl hosszú időn át fut a sportoló. A harmadik lehetséges ok a szabad gyökök felszaporodása. Az oxigén feladata bennünk, aerob lényekben, hogy energia keletkezését segítse elő, s a mitokondriumban (sejt energiaközpontjában) vízzé redukálódjon. Ez az oka, hogy levegő nélkül nem tudunk létezni. Sportolás során ugyanaz a folyamat megy végbe, mint nyugalomban, csak fokozott intenzitással. Kezdőkben azonban gyakori, hogy a többletoxigén elektron felvételével szuperoxiddá alakul, ami további szabad gyökök képződéséhez vezethet. Azonban ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy az ettől való félelem miatt abba kell hagynunk a sportot, sőt, épp ellenkezőleg! Az edzettség, a rendszeresen végzett fizikai aktivitás segít legyőzni, eliminálni a szervezetre káros gyököket. 

Miért másnap jelentkezik?

Mert, bár a tejsav/szabadgyökök/mikrotraumák már az edzés alatt kialakulnak, csak másnapra, olykor harmadnapra fokozzák fel a gyulladást. 

Megelőzése/kezelése

Edzett emberekben általában csekélyebb mértékben jelentkezik, s hamarabb el is múlik. Azonban bennük is előfordulhat, főként, mikor új gyakorlatot tanulnak, vagy nem a megszokott intenzitáson végzik az eddig ismert mozgást. Ezért célszerű rendszeresen, tervszerűen sportolni.

Érdemes levezetni, s nem hirtelen abbahagyni a magas intenzitású edzést (labdajáték, sprint, súlyzós edzés)! Ennek pedig biokémiai magyarázata van. Az izmokban felszaporodott tejsav nem tökéletesen oxidált glükóz, így további lebontó-folyamatok útján még felhasználható, energia nyerhető ki belőle. Alacsony intenzitású, nem túl hosszú időtartamú, aerob mozgást javaslok az edzés végén. Ha súlyzóztál, érdemes 10 perc kocogást/szobakerékpárt beiktatni lezárásként. Ha fokozod a keringésed, általa az izmokban felszaporodott tejsav visszaszállítódik a májba, ahol glikogénné (sok glükózegység összekapcsolódásával létrejött, raktározásra alkalmas formává) épül fel, s ha energiára van szükség, glükózzá bomlik és felhasználódik. Ezt úgy is szokás emlegetni, Cori-kör, vagy glukoneogenezis (glükóz reszintetizálása más előanyagból)

Óvatos nyújtással ellazíthatod a görcsös izmokat, serkentheted a regenerációt, azonban ezt is szakszerűen kell végezni. Gyakorlatvégzés/edzés után néhány másodpercet mindenképpen nyugalomban kell tölteni a nyújtógyakorlat megkezdése előtt. Ellenkező esetben izomszakadás is bekövetkezhet. Egyetemi berkeken belül hallottam anno olyanról, hogy 1000 hasprést követően egy sportoló azonnal lenyújtotta egyenes hasizmát, aminek következménye sérülés lett. Szakadt hasizommal pedig nevetni, tüsszenteni, vagy a mellékhelyiségben „produkálni” is meglehetősen nehéz.

Sokat hajtogatják, hogy rá kell dolgozni. A fent említett Cori-kör mechanizmusnak szerepe lehet a már kialakult, tejsav-okozta izomláz enyhítésében is, azonban mindenképp aerob mozgást javaslok, s nem pedig azt, hogy ha guggolás után izomlázad van, akkor még gyötörd kicsit a combizmaidat erősítőgyakorlatokkal…. hiszen annak akár sérülés is lehet a vége! Főként, ha nem tejsav, hanem mikrotraumák okozzák.

Divatba jött továbbá a báziskeverék néven elhíresült, gyógyszertárakban kapható por, ami javarészt alkálifém- és alkáliföldfém-karbonátokból áll. Személyes tapasztalatom nincs vele, azonban túlzott használatától mindenkit óva intenék, mivel a gyomor savasságát puffereli, ha bázikus kémhatású anyagokat pakolsz bele. Ezzel pedig a fehérjeemésztést kockáztatod.

Antioxidánsokkal, vitamin-készítményekel is eredményesen küzdhetsz ellene, de rendszeresen szaunázni, vagy enyhén, finoman átmasszírozni az érintett területeket szintén hasznos. Általában a legjobbat azzal teszed, ha türelmes vagy. Vitaminok terén a C-, az A- és az E-vitamin jár élen az izomláz csökkentésében, ásványi anyagok közül pedig a szelén.

Van azonban egy olyan foka az izomláznak, mikor már nem tekinthető normális jelenségnek. Ilyenkor nem csak az izmok, hanem a csonthártya, a szalagok is begyulladhatnak, s komoly ödéma, illetve akár egész testet érintő (szisztémás) láz is jelentkezhet. Ha ez az eset áll fenn, mindenképpen orvoshoz kell fordulni!