Ha arra kérne valaki, definiáljam az általam képviselt életmódot, azt mondanám, egy ésszerű, élethosszon át tartó, könnyű vegyes táplálkozást követek, és mellette sportolok szívvel-lélekkel.

Miből áll mindez?

Az olyan finomított szénhidrátokat, mint a fehér liszt és a cukor hat éve mellőzöm. A legegészségesebbnek a természetes alapanyagokat tartom, és igyekszem kevesebb feldolgozott élelmiszert magamhoz venni. Odafigyelek a folyadékfogyasztásra, nem esem túlzásba a fehérjebevitellel kapcsolatban sem, és nem telik el nap zöldség nélkül. A rostok nagyon fontosak számomra. Gyümölcsöket is fogyasztok, de nem ész nélkül, ügyelve a cukortartalmukra, és hogy milyen napszak van. A zsiradékokat nem tekintem ördögtől valónak, de nem is fogyasztom őket nagykanállal. Jelen vannak az étrendemben gluténmentes gabonafélék és hüvelyesek, egészséges keményítők, ezekből fedezem a szénhidrátigényemet, azonban a glikémiás indexet (vércukorszint-emelő hatást) fontosnak tartom figyelemmel kísérni. A kalóriákat irányadónak tekintem, nagyjából nyomon követem, de nem számolom tökéletesen pontosan őket. A makrotápanyagok (szénhidrát-fehérje-zsír) aránya fontosabb számomra.
A sport nálam heti három alkalommal konditeremben végzett erősítőedzés, és időmtől függően két-három alkalommal aerob edzést végzek, ami esetemben gyakran kerékpár, elliptikus tréner vagy futás.

Hogy miért nem valamelyik divatos irányzat mellett tettem le a voksomat?

A tapasztalat mondatja velem, hogy hosszútávon csak egy kiegyensúlyozott, szigorú dogmáktól mentes, mindhárom makrotápanyag-csoportot tartalmazó, egészséges étrend hozhat jó közérzetet és karcsú, sportos külsőt egy ember életébe. Volt idő, hogy magam is végletekben gondolkodtam, és teljes mértékben száműztem a szénhidrátot az étrendemből. Mellette keményen sportoltam, majd miután egyre kevésbé bírtam, a kellemetlen tüneteim pedig minduntalan gyülekeztek, utánajártam, mi is lehet a baj. Sokan harsogják, hogy a szénhidrát minden civilizációs betegség bölcsője. Ezt az állítást vettem alapul az akkori diétám kialakításában. A gond ezzel csupán az, hogy ezekből az írásokból kifelejtik, hogy valójában a túlzott és nem megfelelő minőségű bevitele okoz galibát, és hogy teljes kizárásuk is rengeteg egészségügyi panaszt von maga után. Az ilyen szélsőséges diéták alatt nagyon megnövekszik a kortizol hormon szintje a szervezetben, amely termelődésének az a célja, hogy fenntartsa a normál vércukorszintet. Mellékhatásaként viszont könnyen túledzettség, a hormonháztartás felborulása, hízás, inzulinrezisztencia, fokozott szőrnövekedés, menstruációs ciklus megzavarodása, mellékvesekéreg-fáradás, pajzsmirigy-alulműködés, hasi zsírpárna, alvászavarok, tachykardia, levertség, fáradtság léphet fel. Ezek egyike sem része egy egészséges diétának. A túlzott fehérjefogyasztás is rengeteg betegség prekurzora, ezért senkineknem ajánlom. Teljes mértékben növényi alapon is lehet ugyan teljesértékűen táplálkozni, de nekem személy szerint nem célom. Túlzottan sok olajos magvat vagy maglisztet sem javaslok fogyasztani, és azt sem tartom célszerűnek, ha valaki kilószámra tömi magába a gyümölcsöt. Bármilyen makrotápanyagok viszel túlzásba, vagy zárod ki dacból az étrendedből, káros hatással lehet az egészségedre!

A sportolással kapcsolatban

Fel szeretném hívni a figyelmed, hogy az olyan edzések, amelyeknek az intenzitása vagy a terjedelme rendszeresen meghaladja a teljesítőképességed, a fent említett kortizolos tüneteket okozhatják, s éppen olyan káros hatással vannak a szervezetre, mint a fizikai inaktivitás. Mindezt edzőként mondom! Tehát, sportolni egészséges és fontos, de ha rendszeresen úgy kifacsarod magad, mint a citromkarikát, akkor többet ártasz vele, mint amennyit használsz! :)

Számomra az egészséges életmód tehát nem az extremitásokról szól, hanem a változatosságról, a kiegyensúlyozottságról, a külső-belső harmóniáról, jó közérzetről.

Vannak természetesen elvek, amelyeket követek (gluténmentesség, transzzsírok kerülése, cukormentesség), azonban mikor ezekről írok, nem szeretném, hogy úgy érezzétek, bármilyen élelmiszert is démonizálok, alaptalanul üldözök, vagy lenézem a fogyasztóit. Pusztán megosztom veletek tapasztalataimat, ismereteimet. Tiszteletben tartom mások hitvallását, s cserébe csupán annyit kérek, hogy ez legyen kölcsönös!

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy ami az egyik embernek beválik, korántsem biztos, hogy egy az egyben követendő a másik számára! Éppen ezért, azt javaslom, igyekezzetek magatok kialakítani egy örökké tartható, céljaitoknak megfelelő, egészséges, jól megkomponált életmódot!

Kitartást és sok sikert kívánok hozzá!
Konyhatündér Gréti